Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

horgasszőrű denevér

Adatok

Magyar név: horgasszőrű denevér

Latin név: Myotis nattereri

Tágabb kategória, magyar: Emlősök (osztály)

Tágabb kategória, latin: Mammalia (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Denevérek (rend)

Szűkebb kategória, latin: Chiroptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 50 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1901

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern II., CMS II., EUROBATS

Irányelvek: Élőhelyvédelmi Irányelv IV.

További információk

 
 
Testhossz: 4,2-5,0 cm, alkarhossz: 3,7-4,3 cm, testtömeg: 5-12 g
 
 
Hazai elterjedés
A horgasszőrű denevér viszonylag ritka denevérfajunk. Hegyvidéki és dombsági területeken él, az Alföldön és a Kisalföldön nem fordul elő.
 
Élőhely
A horgasszőrű denevér összefüggő erdőkben élő erdei faj. Kedveli az idős tölgy, gyertyán és vegyes állományú erdőket, ahol faodvak találhatók. Lakott és mezőgazdasági területeken nem fordul elő, templomok és kastélyok padlásán sem telepszik meg. Télen és nyáron egyaránt elsősorban faodvakban búvik meg, de télen elszórtan barlangok, bányák falán is találkozhatunk alvó példányaival. Vonzódik a fákkal szegélyezett tavakhoz, patakokhoz.
 
Életmód
Novembertől kezdődik a téli álma, mely április végéig tart. Az eddig megfigyelt legnagyobb telelő kolónia 40 példányból állt. A téli és nyári szálláshelye között általában csak kis távolság van. Hazánkban a gyűrűzések ellenére nem sikerült nagyobb távolságú repülését kimutatni. A legnagyobb megtett távolság Európában 327 km volt.
 
Természetvédelmi megítélés
Európában veszélyeztetett fajként tartják számon. Egyedszámuk mindenütt csökkent az utóbbi évtizedekben. Hazánkban állományváltozása nem ismert. Az a tény azonban, hogy idős odvas fákban tanyázik, valószínűsíti, hogy azok számának csökkenésével együtt a horgasszőrű denevér is több, korábbi élőhelyéről visszaszorult. A barlangokban azok látogatása, és az ezzel járó zaj, füst, fény, szag, meleg zavarja meg és készteti távozásra. A faj védelme érdekében az élőhelyének, öreg erdőknek, vízpartoknak a megőrzése, odvas fák kímélése szükséges. Mesterséges odvakkal valószínűleg megtelepíthető. Szintén elengedhetetlen, a telelőhelyként szolgáló barlangok téli zavartalanságának biztosítása.
 
Forrás: Bihari Z., Csorba G., Heltai M. (ed.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó. Budapest. p. 360. ISBN 978-963-09-5610-9
 
 
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása